Identitáskutatás az EPK gyülekezeteiben

Csaba Ungvári, 2010. júl. 22. 0:43   [ frissítve: 2010. aug. 17. 0:49, felhasználó: Ágnes, PTF tanulmányi titkár Verner ]
Dr. Illyés Szabolcs:

A pünkösdi misszió jövője - identitáskutatás az EPK gyülekezeteiben

A közösség összefogása – minden pünkösdi érdeke!

A magyar, pünkösdi misszió sikerességének egyik legmeghatározóbb alapfeltétele, hogy az EPK gyülekezetei tisztában legyenek saját erőforrásaikkal. Ez, az egyes funkciók, kegyelmi ajándékok egzakt igényességű számbavétele nem csak a korszerű evangelizáció követelménye, hanem bibliai utasítás is:

„… arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint. Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai. Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is.” (Róm 12,3-6)

A Pünkösdi Teológiai Főiskola vezetésével teljes összhangban az EPK Országos Presbitériuma is felismerte, hogy elengedhetetlenül fontos feltérképezni: a pünkösdi közösségek mennyiben képesek megfelelni a XXI. század gyors társadalmi változásai által meghatározott létfeltételeknek és fejlődési lehetőségeknek. Míg közhelyszerű, hogy a keresztény üzenet továbbadásának folyamatos térvesztése figyelhető meg Európában,[1] a pünkösdi-karizmatikus közösségek online és nyomtatott fórumain napi rendszerességgel számolnak be „ébredési” folyamatokról, új mozgalmak, közösségek létrejöttéről, csoportos megtérésekről (pl. romamissziók). A mérhető adatok számba vételével azonban feltehető, hogy a hivatalosan jelentett gyülekezeti taglétszámok nem tükrözik ezt, a valószínűsíthető növekedési potenciált. Számos oka lehet, hogy az EPK fejlődési irányvonalait számba venni szándékozók számára nem csupán a növekedési lehetőségek, hanem a működő közösségek identitása – és így a pünkösdi elköteleződést valló gyülekezeti tagok, hívők önazonossága sem egyértelműsíthető.

Az okok között említeni ildomos a gyorsuló, társadalmon belül érzékelhető szellemi, gazdasági, kommunikációs változási folyamatokat, illetve azt a jelenségcsoportot, aminek eredményeképp még az európai vallási identitással kapcsolatban kimondható: a szekularizációs teóriák meghaladottnak nevezhetőek.[2] Mindemellett az egyes gyülekezetek számára is létfontosságú, hogy tiszta képet kaphassanak a hívek és a látogatók, ismerkedők hitének, hitgyakorlásának jellemzőiről, illetve arról a puszta tényről: létezik-e egyáltalán „pünkösdi karakter”, és ha igen, miben ragadható meg ez az identitás – miben kell esetleg erősödnie, változtatnia az eredményes és hatékony misszió iránt elkötelezett gyülekezet- és közösségvezetésnek a közeljövőben.

Ezek a megfontolások vezették arra az Evangéliumi Pünkösdi Közösséget, hogy „mihamarabb”, lehetőleg már az őszi hónapokra lehetővé tegyék egy átfogó, pünkösdi identitás felmérését célzó felmérés megkezdését. A PTF által koordinált, szigorú szakmai (társadalomtudományi, teológiai) elvárásnak megfelelő, reprezentatív „nagykutatás” merész célja, hogy közel egy esztendőn belül legalább ezer válaszadót (pünkösdi gyülekezeti tagot, illetve látogatót) érjen el (N≥1000).

 

A kutatás céljainak meghatározása

 

A kutatás elsődleges célja, hogy átfogó és árnyalt képet adjon az Evangéliumi Pünkösdi Közösség magyarországi (magyar nyelvterületen működő) gyülekezeteinek tagságáról konzekvens vallási, közéleti és személyiségi identitás-fókuszokkal. A mérési folyamat alapvető érték-meghatározója a gyülekezetek növekedési dinamizmusának, fluktuációjának, a tagság beágyazottságának outputja kell, hogy legyen.

A kutatás másodlagos célja, hogy kiemelve a vallási identitás-fókuszt, az outputok alapján valós kép legyen alkotható az ún. pünkösdi identitás mikéntjéről – azaz cél annak felderítése: kimutatható-e olyan sajátos, vallási aktivitást jelző érték, ami jellemzője az EPK gyülekezetinek, és amennyiben van ilyen, az további ismérvek alapján pünkösdinek nevezhető-e? A pünkösdi önazonosság kérdéskörét tekintve lényeges megkülönböztetési pontot képez többek között a személyes „általános” istentapasztalatok milyenségének és mennyiségének mivolta, az istentapasztalatok kapcsán a karizmák szerepe, formája, mennyiségi és minőségi megkülönböztetése, gyakorlása, a megtérés formája, milyensége, körülményrendszereKiemelt vizsgálati szempont továbbá a hívők viszonya a közvetlen gyülekezethez és a tágabb közösséghez, valamint más keresztény gyülekezetekhezfelekezetekhez való viszonyrendszerek és kapcsolati háló feltérképezése. A kutatás során vizsgálhatóvá válik emellett az egyes gyülekezetek közötti átjárhatóság kérdéskörea gyülekezettel való kapcsolatba kerülés körülményrendszere (megtérő kontra „beleszülető”, az esetleges sokadik generáció és a megtérés relációja) is.

A kutatás harmadlagos célja – a társadalmi/közéleti és személyiségi identitás-fókuszok kapcsán az EPK-tagság társadalmi beágyazottságának, szerepvállalásának, aktivitásának, esetleg inaktivitásának átfogó felmérése. Ez a célmező elsősorban a tolerancia-korrelációk szempontjából lehet érdekes, aminek megkülönböztetési pontja a tagság tolerancia-attitűdjének vizsgálata a gyülekezet, egyház és a társadalom értékközösségének egészén, az EPK és az egyház (mint szellemi létező) egészén, az EPK és a közvetlen gyülekezet, a más vallási kultúrák, a más, nem vallási kultúr-jelenségek és a politikai értékmező relevanciáiban.

 

A felmérés előtt feltételezhető tézisek

 

A felvett értékek elemzésével megerősíthető, illetve cáfolható lesz, hogy az EPK gyülekezeteinek tagsága jellemzően sokadik (második-harmadik) generációs, és familiáris kötődéseik révén kerültek kapcsolatba a közösséghálózattal. Pünkösdi karakterük jellemzően a családtagok (felmenők, elődök) vallási értékeiből táplálkozik. Feltehető továbbá, hogy karizmákkal és élő istenkapcsolattal a családi kötődéstől függetlenül találkoznak. Mindemellett valószínűsíthető, hogy létezik pünkösdi karakter, ami mindenekelőtt tradicionális és nem élménybázisú, és ez szoros relációban áll a tagság életkorával. (Minél fiatalabb, annál gyengébb értéktényező.) Ebből következhet, hogy az életkori tényezők figyelembe vételével az átjárhatóság egyes gyülekezetek és más, keresztény közösségek, mozgalmak között fordítottan arányos, és ez szignifikánsan korrelál a dinamikus istenélmények és a karizmák értéktényezőjével.

Végül feltehető, hogy a tradicionális pünkösdiek tolerancianívója az evangéliumi/újprotestáns kereszténység viszonylatában széles, és a tradicionális protestantizmus-katolicizmus-ortodoxia irányába szűkül. Negligencia/intolerancia előtételezhető más vallási kultúrák irányába, míg a politikai affinitás mértéke és irányultsága a pünkösdi karakter szempontjából nem releváns.

A vizsgálat – lévén vallásszociológiai jellegű felmérés – elsősorban társadalomtudományi adatfelvételi és elemzési módszerek felhasználásával vitelezhető ki. Ez a széles spektrumú, hangsúlyosan reprezentatív mérés esetén (N≥1000) kvantitatív mérési módszert tesz szükségessé, aminek formája egy (félig zárt) önkitöltő kérdőív. A vizsgálat kontrollcsoportja az EPK és az egyes gyülekezetek vezetősége, a tőlük származó értékek egyben a mérés lehetséges változóinak árnyalását is elősegíthetik. Fókuszorientált mintavétellel, 5 országos és 10 helyi gyülekezetvezető kvalitatív adatfelvételével a szükséges információk megszerezhetőek – ehhez esetükben félig strukturált mélyinterjúk készítése lesz szükséges.

A módszerek időbeliségét tekintve tehát a kvantitatív mérés elemzési fázisát meg kell előznie a mélyinterjúknak, ezek elsődleges értékelése kell, hogy véglegesítse az önkitöltő kérdőíves mérés változószerkezetét. A legkevesebb 1000 kérdőív kitöltetése és feldolgozása párhuzamos munkafolymat lehet a mélyinterjúk részletező elemzésével, ezek együttes összegzése, pedig a végső, szakmai ajánlás megalkotásához alapvetően szükséges.

 

A kutatás sikerességének kulcsa az EPK gyülekezeteinek, szolgálóinak és tagjainak együttműködési hajlandósága. A minden korosztály számára könnyen értelmezhető kérdésekből, választási lehetőségekből összeállított kérdéssor megszerkesztésénél döntő szempont a gyors kitölthetőség lesz, hiszen a mérésben együttműködő gyülekezeti vezetők a közösségi alkalmak, istentiszteletek végén segíthetnek az adatfelvétel gyors lebonyolításában. Az elemzők (PTF oktatói és az egyházkutatással foglalkozó Chrisdimen Közhasznú Alapítvány szociológusai, szakértői) az egyes gyülekezetek kérésére az adott közösséggel kapcsolatos elemzéseket is eljuttatják az érintetteknek. A szerkesztők és a kutatásban dolgozók ez úton is kérik a kedves érintetteket a nyitott, kölcsönös együttműködésre!

 

A későbbiekben a felmérés kérdéseit közölni fogjuk a Pünkösd.ma hasábjain.


[1] Zulehner M. Paul: Religion in den Reformländern Ost(Mittel) Europas. Stuttgart. Schwabenverlag 1999.

[2] Molnár Tamás: Keresztény humanizmus : a szekuláris államnak és ideológiájának kritikája. Budapest: Kairosz, 2007.


Comments