Minőségbiztosítási kézikönyv

A FŐISKOLA MINŐSÉGPOLITIKÁJA

(A PTF minőségpolitikai nyilatkozata)

A főiskola feladatának tekinti olyan keresztény szakemberek – teológusok, lelkipásztorok, lelkipásztori munkatársak – képzését, akik magas színvonalon járulnak hozzá az egyetemes egyház küldetésének megvalósulásához. További feladata a hittudomány, teológia korszerű, magas színvonalú művelése, valamint az egyház biblikus, etikus és hatékony működése érdekében folytatott tudományos tevékenység. A főiskola a képzési és kimeneti követelmények megfogalmazásakor messzemenően figyelembe veszi az Evangéliumi Pünkösdi Közösség folyamatosan változó igényeit és elvárásait.

A főiskola számára kiemelkedően fontos, hogy oktatási és kutatási szervezeti egységei, főiskolai testületei és fórumai felismerjék, megfelelő értékén kezeljék a minőségirányítás szükségességét, és minden képzési formában teljesítsék a minőségi követelményeket.

A főiskola a küldetésével összhangban olyan tudományművelő és értékközvetítő, értéknövelő képzést biztosít a hallgatói számára, amely megfelelő minőségirányítási rendszer működtetésével és folyamatos fejlesztésével

· kielégíti a teológiai oktatással szembeni társadalmi igényeket;

· a hallgatóknak megfelelő lehetőséget nyújt az ismeretek elsajátításához, a gyakorlati készségek megszerzéséhez, a tudományos munkavégzéshez és a közösségi szellem kialakításához;

· felkészíti a hallgatókat a szakmai és értelmiségi hivatás iránti elkötelezettségre;

· felkészíti a szociális és morális kérdések iránt nyitott, keresztény szellemiségű gondolkodásra;

· biztosítja az oktatók oktató, nevelő valamint tudományos kutató munkájának, továbbfejlődésének feltételeit és motiválását, rendelkezésre bocsátva a céljaik megvalósításához szükséges erőforrásokat és összehangolja azok minőségirányítási törekvéseit, tevékenységét.

A főiskola elkötelezett:

· a minőségi szemlélet kialakításáért, bevezetéséért, valamint annak folyamatos fejlesztéséért és javításáért;

· az oktatási, kutatási egységek teljesítménye minőségének fokozásáért;

· a meghirdetéstől a beválásvizsgálat elvégzéséig tartó folyamatban;

· a szakmai minőségirányítás érdekében szoros együttműködés kialakításáért a gyülekezettekkel és más egyházi- és társadalmi szervezetekkel;

· a megrendelőkhöz, a szolgáltatásokat igénybevevőkhöz való hatékonyabb alkalmazkodás révén a képzési formák, képzési irányok és specializációs lehetőségek fenntartható (minőségi) fejlesztéséért;

· a korszerű ismeretek, eljárások és módszerek oktatásáért;

· az oktatás színvonalának nyomon követéséért és folyamatos növeléséért;

· a minőségirányítással kapcsolatos elvárásoknak történő megfeleléséért, a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztéséért, a minőségközpontú gondolkodásmód fejlődéséért;

· valamennyi alkalmazott minőség iránti elkötelezettségének erősítéséért, kiteljesítéséért;

· a tevékenységeinknek az állami törvényekkel, rendeletekkel és egyházi szabályzatokkal való összehangolásáért;

· az alábbi szervekkel, intézményekkel történő folyamatos kapcsolattartásért:

o az Evangéliumi Pünkösdi Közösség,

o az oktatási szakminisztérium és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB),

o együttműködő felsőoktatási intézmények,

o együttműködő hazai és külföldi szervezetek.

Budapest, 2007. December

BEVEZETÉS

Vezetői nyilatkozat

A főiskola rektoraként a főiskola minőségpolitikájában megfogalmazott célok megvalósítása érdekében hatályba léptetem a jelen Minőségirányítási Kézikönyvet.

A Minőségirányítási Kézikönyv az ENQA irányelvei szerint rögzíti a főiskola képzési tevékenységére vonatkozó minőségirányítással kapcsolatos teendőit és meghatározza a minőségirányítási rendszerét.

A főiskola minőségfejlesztési munkáját az ENQA irányelvei és ajánlásai alapján végezzük.

A Minőségirányítási Kézikönyv a főiskola működésének belső szabályozójaként, érvényes dokumentumként az érintett munkatársak rendelkezésére áll. A Minőségirányítási Kézikönyvben leírtak ismerete és betartása a főiskola minden oktatói és kutatói feladatot ellátó munkatársa számára elvárt.

A Minőségirányítási Kézikönyv folyamatos karbantartásáért és a minőségirányítási tevékenységek végrehajtásának felügyeletéért és ellenőrzéséért a főiskolai Minőségügyi Megbízottja felelős. A Főiskolai Minőségügyi Bizottság /FMB/ elnõkhelyettes, irányításáért és működtetéséért a főiskola minőségügyi vezetője (az FMB elnõke), a végrehajtásáért a főiskola minden polgára felelős.

A Minőségirányítási Kézikönyv a főiskola partnerei számára betekintésre rendelkezésre áll.

Budapest, 2007. December

Paul Gracza

rektor

1 Minőségügyi tevékenység

A főiskolán a minőségirányítási [n2] rendszer kiépítése és működtetése a szervezet megfelelési szándékát igazolja a megrendelői, jogszabályi és az alkalmazotti, valamint társadalmi elvárások tekintetében. A főiskola minőségügyi elkötelezettsége a főiskola küldetésén és stratégiáján nyugszik.

A főiskola minőségirányítási rendszere a főiskola képzési tevékenységére terjed ki, a hatályos szabályozók szerint írja le a képzés folyamatának minőségirányítási rendszerét.

A minőségirányítási rendszer jelen szabályozása alá a kutatási tevékenység nem került, ennek következtében a kézikönyv és folyamatszabályozás erre a tevékenységre nem tér ki. A kutatás folyamatának a minőségirányítási rendszerbe történő bevonása a főiskola minőségfejlesztési munkájának része. A főiskola a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) által előírt kutatás mérésére és elemzésére vonatkozó követelményeknek eleget tesz a 8. fejezetében szabályozott módon.

A minőségirányítási rendszer a főiskola irányítási rendszerének meghatározó része. Integrálja a főiskola meglévő szabályozott folyamatait és a minőségirányítási rendszer folyamatait.

A már szabályozott és a minőségirányítási rendszerbe illeszthető folyamatok esetében a hivatkozás megjelölése, az ettől eltérő esetekben a folyamat leírása útján átfogó rendszer került kialakításra, amely a minőségirányítási rendszer működtetésének az alapját képezi. A Minőségirányítási Kézikönyv egyben a minőségügyi kultúra, a főiskola minden területére való kiterjesztésének egységesítését is hivatott elősegíteni.

A vezetői elkötelezettség mellett a főiskola belső és külső munkatársainak pozitív, tevőleges és támogató hozzáállását feltételezve a Minőségirányítási Kézikönyv egyben a stratégiában deklarált és a Minőségfejlesztési Programban részletezett tevékenység teljesítésének biztosítéka, eszköze és fejlesztésének egyik alapja.

Törvényi előírás a főiskola részére a Minőségfejlesztési Program elkészítése, amely meghatározza:

· a főiskola működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását;

· az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét.

· A főiskola vezetése évente áttekinti a szenátus által jóváhagyott Minőségfejlesztési Program megvalósulását és megállapításait az intézmény honlapján hozza nyilvánosságra.

· A főiskola vezetése a minőségirányítás alapján meghatározza a feladatokat, megtervezi, és felügyelet alatt tartja az értékteremtő és támogató folyamatokat, a felmerülő hibák javításáról és a hiba okok elemzéséről, helyesbítéséről valamint a megelőzési tevékenységekről intézkedik.

A képzés szabályozás főbb elemeit, a minőségértékelő rendszert, az önértékelés rendjét, a MAB követelményeinek az érvényesítését az SZMSZ tartalmazza.

A főiskola vezetése a megrendelők (fenntartó, a beiskolázó és a hallgató) és az érdekeltek (oktatók illetve alkalmazottak) megelégedettségét méri, a felmerülő hiányok javításáról intézkedik, az eredményeket visszacsatolja a főiskola vezetése elé a további fejlesztések érdekében.

A főiskola alapvető folyamatainak kapcsolódását az 1. számú függelék tartalmazza.

2 A PÜNKÖSDI TEOLÓGIAI FŐISKOLA BEMUTATÁSA

2.1 Bemutatás

A Pünkösdi Teológiai Főiskola, mint az Evangéliumi Pünkösdi Közösség főiskolája - önálló jogi személy. Feladatait a törvényekben biztosított autonómia szellemében, a vonatkozó jogszabályok alapján látja el. A főiskola önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv.

A főiskola neve: Pünkösdi Teológiai Főiskola, Rövidítve: PTF

Székhelye: 1189 Budapest, Gyömrői u. 89.

Postacíme: 1189 Budapest, Gyömrői u. 89.

Alapításának éve: 1991.

Intézményi azonosítója: FI22732

Bankszámla száma: K&H Bank 10401921-00026624-00000002

Adószáma: 18055483-1-43

Alapító okirat száma, kelte: A Főiskolát önálló felsőoktatási intézményként a Kormány 1059/1991. (XII. 6.) sz. határozatában, valamint a Magyar Köztársaság a felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény 1. sz. mellékletében, továbbá a 2005. évi törvény 1. sz. mellékletében az államilag elismert felsőoktatási intézmények között nevesíti.

2.1.1 A főiskola alapítása és hagyományai

1991 októberében az Evangéliumi Pünkösdi Közösség főiskolát indított abból a célból, hogy pünkösdi környezetben neveljen és képezzen fiatalokat az Úrnak való szolgálatra. Az EPK Bibliai Főiskolájának első évfolyama a délnyugat-magyarországi Kadarkút nevű községben indult. A következő évben a főiskola Budapestre költözött. 1992 és 1997 között az Evangéliumi Pünkösdi Közösség központi épületében tartotta óráit.

Az új évezred beköszöntével némileg új irányt kapott a főiskola fejlődése. Bár továbbra is igyekezett megtartani és továbbvinni az elért tudományos eredményeket, mely főként a tanárok képzésében, és a tananyag továbbfejlesztésében nyilvánult meg, fő hangsúlyt a hallgatók szolgálatba való bevonása kapott. Sorra alakultak a különböző missziócsoportok, melyek egyrészt körülöttünk levő valós szűkségeket céloztak meg, úgymint hajléktalanok, rabok, vakok, kórházak és egyebek, másrészt kiváló alkalmat nyújtottak a hallgatóknak, hogy az órákon elsajátított elméleti tudást gyakorlatban tegyék ténylegesen személyiségük részévé. Sikerült így elérni, hogy a diplomázott hallgatók 70 %-a különféle szolgálati területeken munkálkodik országszerte. A 2002-es évtől kezdődően ugrásszerűen megnőtt az igény a PTF levelező tagozatú képzése iránt. Bár a fokozott megterhelés igen nagy kihívás elé állított a főiskolát, annak sikerült megfelelni, s így ma 106 hallgató vesz részt a levelező tagozatos képzésben. 2006-ban az Európai Unió felsőoktatási stratégiájának adaptálásaként jelentős változások álltak be a magyar felsőoktatási törvényben is. Ennek következtében a PTF mélyreható változásokon ment át, amelyek növelik az oktatási tevékenységének és szolgálatának hatékonyságát. Az alapképzés keretében a hallgatók három év alatt szerzik meg a képzés akadémiai részét. A képzés maga sokkal gyakorlatorientáltabb lett – a hallgatók szolgálata immár beleszámít a képzési keretbe, és az előírt kreditszámba. A három éves tantermi oktatás után a hallgatók 2+5 hónapos legáción vesznek részt, ami teljesidejű gyülekezeti vagy egyéb missziós szervezetnél végzett szolgálatot jelent. Ezzel a három év alatt megszerzett teológus végzettségüket lelkészi képesítéssel egészítik ki. Kemény munka eredményeként a kurzusok még hatékonyabbak lettek a 21. századi keresztény munkások felkészítésére.

2.1.2 A főiskola küldetése

A főiskola küldetése, hogy a Szentírásra alapozott, keresztény felsőfokú képzést adjon pünkösdi környezetben, és felkészítse a hallgatókat Isten, az egyház és a világ szolgálatára.

A főiskola küldetése elsősorban olyan keresztény szakemberek – teológusok, lelkipásztorok, lelkipásztori munkatársak – nevelése, akik a Szentírásról és a pásztorációs munkáról elsajátított korszerű és átfogó ismeretek által, valamint a képzés ideje alatt az egyházi életben való gyakorlati részvétellel egyházi szolgálatra készülnek fel.

2.1.3 A főiskola kapcsolatrendszere

2.1.4 A főiskola működésének rendje

A főiskola a külső dokumentumok nyilvántartásban (1. számú melléklet) felsorolt jogszabályok, valamint az azok alapján összeállított Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) és mellékletei szerint működik.[n3] A főiskola a magyar felsőoktatás integráns része, követi a magyar teológiai felsőoktatás hagyományait, messzemenően szem előtt tartja a megrendelő igényeit, nyitott a megújulás iránt.

A főiskola szervezeti felépítését az SZMSZ és a 2. számú függelék, a minőségirányítás általános rendjét a kézikönyv 4. fejezete tartalmazza.

A főiskola olyan sajátos autonómiájú felsőoktatási intézmény, amely önkormányzatát a főiskolai Szenátus által elfogadott, valamint az EPK elnöke által jóváhagyott, továbbá más jogszabályokban rögzített módon gyakorolja.

Az SZMSZ a főiskola alapszabályzata, amely valamennyi, felsőbb szintű jogszabály által nem szabályozott területen meghatározó (alapvető) jogforrásnak tekintendő.

A főiskola - lehetőségeihez mérten - olyan szellemi, fizikai, valamint szolgáltatói környezetet és légkört biztosít, amely méltó a küldetésnyilatkozathoz és szavatolja az abban foglaltak megvalósítását. A fő hangsúlyt a képzési tevékenység magas, a nemzetközi normáknak megfelelő szintű, lelkimunkás és teológus utánpótlására helyezi. A Felsőoktatási törvényben (továbbiakban: Ftv) foglaltaknak megfelelően biztosítja a képzés szabadságát, a hallgatók számára pedig – a törvények és a belső szabályozók keretében – a tanulás jogát, valamint a tanszabadságot. A főiskola törekszik arra, hogy a képzési folyamatban az oktatók és a hallgatók között tevékeny és öntudatos partneri viszony valósuljon meg. Mindezek alapján célja a demokratikus működési környezet biztosítása.

2.2 A főiskola feladatrendszere

2.2.1 A főiskola képzési és képzést támogató feladatrendszere

A főiskola a Szervezeti és Működési Szabályzatában és annak mellékleteiben megjelölt tudományágban, a szakindítási engedéllyel rendelkező szakon, a jóváhagyott oktatási formákban, a képzési és kimeneti követelmények illetve elfogadott programok szerint felsőfokú szakképzést, főiskolai alap-, mesterképzést, szakirányú továbbképzést valamint tanfolyami rendszerű képzéseket, továbbképzést folytathat nappali, levelező és távoktatási formában, amelyekben a jogszabályokban előírtaknak megfelelően oklevelet, bizonyítványt, igazolást adhat ki. Az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével hozzájárul ahhoz, hogy hallgatói a nemzetközi kapcsolatok rendszerébe, külhoni feladatellátásba könnyebben beilleszkedhessenek.

A felsorolt feladatokat a főiskola alaptevékenységként végzi, amelynek az anyagi feltételeit a fenntartó által biztosított, illetve a felsőoktatási törvényben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően keletkezett források rendeltetésszerű, racionális felhasználásával lát el.

A megrendelő, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség és más gyülekezetek részére olyan teológusok, lelkészek valamint egyéb gyülekezeti munkások képzését végzi a hittudomány területén, akik:

· elkötelezettek az Evangélium ügye iránt;

· lojálisak az Evangéliumi Pünkösdi Közösség irányában;

· Krisztust szerető, mély elhívással rendelkező, szilárd erkölcsi tartású, becsületes életvitelű értelmiségi szakemberek;

· akik képesek:

- az evangéliumi értékek befogadására és alkotó közvetítésére;

- általános és szakmai műveltségük állandó növelésére;

- a keresztény erkölcsi normák betartására;

- egészséges életvitel kialakítására;

- nyelvismeretük gyarapítására;

- a külföldi szakirodalom tanulmányozására;

- a nemzetközi és a hazai teológiai, egyházi és szociológiai folyamatok rendszerszemléletű elemzésére.[n4]

2.2.2 A főiskola képzési rendszere

A főiskolán folyó felsőfokú képzettséget biztosító képzés fokozatai az alábbiak:

· alapképzés;

A főiskolán folyó felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések az alábbiak:

· felsőfokú szakképzés;

· szakirányú továbbképzés;

· felnőttképzés.

A képzés megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés, munkarendje szerint szervezett képzés.

A főiskola oktatási rendszere megfelel a magyar felsőoktatás általános rendszerének, ugyanakkor a szabadegyházi sajátosságoknak megfelelő szempontokat is tartalmaz.

3 SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK

3.1 Általános szakkifejezések

A szakkifejezések alapját az MSZ EN ISO 9000: 2001-es valamint az ISO 9000:2005 szabvány képezi:

· Belső szabályzat a szervezet által kiadott kötelező érvényű rendelkezések.

· Dokumentáció ismeret/információ és annak hordozója.

· Dokumentum előírást, eljárást tartalmazó dokumentáció.

· Eljárás egy folyamat elvégzésének (nem szükségszerűen írásban rögzített) meghatározott módja. Az eljárás írott formáját dokumentált eljárásnak nevezzük.

· Érdekelt fél személy vagy szervezet, akik a szolgáltatási folyamatban érdekeltek. A főiskolai szolgáltatások esetén érdekelt többek között a megrendelő (fenntartó, beiskolázó és hallgató) főiskolai alkalmazottak, Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság(továbbiakban: MAB), a társadalom.

· Erőforrás a szolgáltatás tervezését, létrehozását, működtetését végző belső és külső munkatársak, őket segítő infrastruktúra és munkakörnyezet (ingatlanok és berendezéseik, energia, eszközök (szállító és mérő), információhordozók, szolgáltató rendszerek, szoftverek, pénz, egyéb).

· Feljegyzés tényeket, adatokat rögzítő dokumentáció. Az elért eredményeket rögzíti, Majd az elvégzett tevékenységet bizonyítja. A feljegyzés bármilyen formában és bármilyen adathordozón készülhet. A minőségügyi feljegyzés a szolgáltatás minőségére vagy a minőségirányítási rendszer hatékonyságára vonatkozó adatokat; bizonyítékokat, tartalmaz.

· Folyamatleírás a folyamat elvégzésének dokumentált eljárása. Olyan dokumentum, melyben az egyes tevékenységekhez kötődő felelősségi körök, feladatok, a kapcsolódó előírások, az alkalmazandó feljegyzések logikailag követhető rendben vannak meghatározva és rögzítve.

· Formanyomtatvány olyan előre meghatározott, papíron vagy számítógépes formában rögzített kitöltendő dokumentum, amely kitöltve válik feljegyzéssé.

· Helyesbítés egy észlelt nemmegfelelőség megszüntetése. A nemmegfelelő szolgáltatás tervezett felhasználásra való elfogadhatóvá tétele

· Helyesbítő tevékenység egy észlelt (bekövetkezett) nemmegfelelőség, vagy más (bekövetkezett) nem kívánatos helyzet okának a megszüntetése

· Információ átadott ismeret.

· Irányítási rendszer a szervezeti célok elérésére és a feladatok teljesítésére szolgáló rendszer.

· Megelőző tevékenység egy lehetséges (még be nem következett), vagy más nem kívánatos helyzet okának a megszüntetésére szolgáló tevékenység.

· Megfelelőség-követelményrendszer „előírás", valamely objektum adott tulajdonságaira vonatkozó megfelelőség- követelményeket tartalmazó dokumentum. A főiskolai tevékenységekre vonatkozó követelményrendszereket jogszabályok, belső szabályzatok, eljárások tartalmazzák.

· Megfelelőség: az előírt követelmények teljesülése

· Megrendelő az a személy vagy szervezet, aki a szolgáltatást kapja, használja.

· Megrendelő elégedettség („vevőelégedettség") a megrendelőnek az igényei kielégítésének a mértékére vonatkozó elégedettsége.

· Minőség a szolgáltatási folyamatok során, az érdekeltek igényeinek kielégítése által, az érdekelteknek átadott érték. A minőség a megrendelők kielégítése által az elégedettség mintavételes mérésével mérhető.

· Minőségcélok a minőségpolitika megvalósítását szolgáló, a szervezet adott tevékenységeire vonatkozó konkrét célok.

· Minőségirányítási kézikönyv egy szervezet minőségpolitikáját és a tevékenységeire vonatkozó minőségirányítási rendszer működését meghatározó dokumentum.

· Minőségirányítási rendszer a minőségpolitika és a minőségcélok megfogalmazására, valamint a minőségpolitika és a minőségcélok elérésére szolgáló rendszer.

· Minőségjellemző egy objektum minőségképességre alkalmassá tevő tulajdonsága.

· Minőségképesség egy szervezet, személy, rendszer vagy folyamat minőséget, értéket, elégedettséget létrehozó képessége.

· Minőségpolitika a szervezetnek a minőségre vonatkozó, a felső vezetőség által hivatalosan kinyilvánított átfogó szándékai és iránya.

· Munkakörnyezet a munkavégzés körülményeinek az összessége.

· Minőségügyi dokumentáció a minőségirányítási rendszer működésével, és a szolgáltatások minőségével kapcsolatos dokumentumok és minőségügyi feljegyzések összessége.

· Rendszer egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló elemek összessége.

· Szabályzat eljárást leíró dokumentum.

· Szervezet a személyek egy csoportja és szervezeti felépítése.

· Szervezeti felépítés a szervezet felelősségi körök és hatáskörök rendszere alapján kialakított felépítése.

· Szolgáltató szervezet a szolgáltatást nyújtó szervezet.

3.2 A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (Ftv.) értelmező rendelkezései

· Intézményi dokumentum

Az alapító okirat továbbá az e törvényben előírt szabályzatok, programok, tervek, így a szervezeti és működési szabályzat, képzési program, minőségfejlesztési program, intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alapszabálya, kutatási- fejlesztési- innovációs stratégia.

· Minőségfejlesztési Program (MFP)

Törvényi előírása felsőoktatási intézmények részére a minőségfejlesztési program elkészítése.

A minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. A minőségfejlesztési programban szabályozni kell az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

3.3 A Pünkösdi Teológiai Főiskola értelmező rendelkezései

· Beiskolázó az a szervezet, amelyik megrendeli a képzést a főiskolától.

· Hallgató az a személy, aki egyrészről a szolgáltatás alanya, másrészről pedig megrendelő. A hallgatói jogviszonyt részletesen az Ftv. szabályozza.

· Oktató az a személy, aki a szolgáltatást nyújtja; a vele szemben támasztott követelményeket részletesen az SZMSZ 13. fejezete, a főiskola Foglalkoztatói Követelményrendszere és a számára kiadott munkaköri leírás tartalmazza. Az oktatói jogviszonyt részletesen az Ftv. szabályozza.

· Megrendelő: közvetlen megrendelő a fenntartó, a beiskolázó és a hallgató. Tágabb értelemben megrendelő minden olyan jogi és természetes személy, aki oktatói vagy más társadalmi igényeket kielégítő munkával bízza meg a főiskolát, legtágabb értelmű megrendelő a társadalom.

· Szolgáltatásnak minősül a főiskola szempontjából a főiskolai képzési és kutatói munka ezeket segítő, kiegészítő tevékenység.

4 A FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

4.1 Általános követelmények

A főiskola minőségpolitikája kifejezi a szervezet minőség iránti elkötelezettségét. A minőségpolitikában megfogalmazott célok elérése érdekében az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány előírásainak megfelelő minőségirányítási rendszert működtet.

A minőségirányítási rendszer működtetése és fejlesztése érdekében a főiskola vezetése:

· meghatározta a szükséges folyamatokat és azok alkalmazását,

· meghatározta a folyamatok sorrendjét és kölcsönhatásait,

· meghatározta a folyamatok eredményes működtetésének feltételeit

· folyamatosan gondoskodik a szükséges erőforrásokról,

· figyelemmel kíséri, méri és elemzi ezeket a folyamatokat,

· biztosítja a folyamatok folyamatos fejlesztését.

· gondoskodik arról, hogy a szervezet minden dolgozója a rá vonatkozó mértékben megismerje és megértse a minőségirányítási rendszert és annak működtetésében aktívan vegyen részt.

A főiskola minőségirányítási rendszerét a főiskola minőségügyi vezetője, az FMB elnöke irányítja.

A főiskola minőségirányítási szervezete:

A főiskola rektora a minőségirányítási rendszer vezetésével, amely tevékenységet a Főiskolai Minőségügyi Bizottság (FMB) elnökeként folytatja.

Az FMB tagjai:

· elnök: a főiskola rektora

· elnök h.: főiskolai Minőségügyi Megbízott,

· a főiskola szervezeteit képviselők az alábbi szervezetektől:

o Tanulmányi osztály - rektorhelyettes

o Hallgatói Önkormányzat – A HÖK elnöke

4.2 A dokumentálás követelményei

4.2.1 Általános útmutatás

A főiskola illetékesei (lásd. 4.1.) a minőségirányítási rendszer dokumentációs követelményeit a jogszabályi és egyéb előírások alapján, a szervezeti dokumentációs rendszerrel összhangban alakították ki és működtetik

A dokumentációs rendszer tartalmazza mindazokat a dokumentumokat és feljegyzéseket, amelyek a minőségirányításhoz és a minőségképesség bizonyításához szükségesek. E rendszer lehetővé teszi a minőségirányítási rendszer nyomon követését, hatékonyságának és eredményességének a meghatározását, valamint a folytonos fejlesztéséhez szükséges információkat.

A minőségirányítási dokumentációs rendszer elemei:

Belső dokumentumok:

· a minőségpolitikai nyilatkozat,

· a minőségcélok (a főiskola közzéteszi),

· a Minőségirányítási Kézikönyv,

· a minőségirányítási rendszer dokumentált eljárásai, a minőségirányítási rendszer formanyomtatványai, a minőségirányítási feljegyzések (az érintettek rendelkezésére áll),

· Szervezeti és Működési Szabályzat és egyéb belső szabályozások.

Külső dokumentumok:

· jogszabályok

· MAB ajánlások és állásfoglalások,

4.2.2 A Minőségirányítási Kézikönyv

A főiskola a minőségpolitikai célkitűzések teljesítéséért a minőségirányítási rendszer hatékony működése érdekében elkészítette és fenntartja a Minőségirányítási Kézikönyvét (PTF MK), amely tartalmazza:

· a minőségirányítási rendszer alkalmazási területét, beleértve a kizárásokat és azok indoklását,

· a minőségirányítási rendszerben kialakított dokumentált eljárásokat, illetve az azokra való hivatkozásokat,

· a minőségirányítási rendszer folyamatai közötti kölcsönhatások leírását.

A Minőségirányítási Kézikönyvet a főiskola rektora hagyja jóvá.

A Minőségirányítási Kézikönyv elkészítéséért, módosításáért és kezeléséért, ezen belül az elosztásáért és nyilvántartásáért a Minőségügyi Megbízott a felelős.

A Minőségügyi Megbízott gondoskodik a Minőségirányítási Kézikönyv sorszámozott példányainak kiadásáról illetve felelős azért, hogy az érvényes példányok a felhasználók rendelkezésére álljanak.

A Minőségirányítási Kézikönyvet évente legalább egyszer az FMB felülvizsgálja, illetve a szervezetben beálló esetleges változtatások esetén a Minőségügyi Megbízott naprakész állapotba hozza. A módosításokra vonatkozó javaslatok kezeléséért a főiskolai Minőségügyi Megbízott felel.

A kézikönyv mellékletei a szervezeti és jogszabályi változások esetében külön is módosításra kerülhetnek.

A Minőségirányítási Kézikönyv módosításait a rektor az erre kialakított nyilvántartásban rögzíti, amely egyben az érvényességet is igazolja. A nyilvántartás tartalmazza a módosítás jellegét és időpontját.

A minőségirányítási rendszer eljárásai tartalmazzák a minőséget befolyásoló tevékenységek tervezéséhez, végrehajtásához és ügyviteléhez szükséges útmutatásokat, előírásokat. Az eljárások meghatározzák a tevékenységben résztvevők felelősségét, hatáskörét, kapcsolatait, valamint az alkalmazott szabályozásokat és dokumentációs feladatokat.

4.2.3 A dokumentumok kezelése

A minőségirányítási rendszer számára szükséges dokumentumok kezelését dokumentáltan szabályozni kell. A dokumentumok kezelésének szabályozását a „Dokumentumok kezelése” című eljárás tartalmazza.

4.2.4 A feIjegyzések kezelése

Annak bizonyításául, hogy a minőségirányítási rendszer megfelel a követelményeknek és eredményesen működik, feljegyzéseket kell készíteni. A feljegyzéseket meg kell őrizni, azoknak könnyen azonosíthatóknak és kikereshetőknek kell lenniük. Ennek érdekében a „Feljegyzések kezelése” című eljárás szabályozza ezeket a feladatokat.

5 A VEZETŐSÉG FELELŐSSÉGI KÖRE

5.1 A vezetőség elkötelezettsége

A főiskola vezetése a minőségirányítási rendszer létrehozását, fejlesztését és eredményességének folyamatos növelését az alábbiakkal bizonyítja:

· nyilvánvalóvá teszi a főiskola megrendelői (fenntartó, beiskolázó, hallgató) számára, hogy a megrendelői, valamint a jogszabályokban és szabályzatokban előírt követelmények teljesítését kiemelten fontos feladatának tekinti,

· meghatározza a minőségpolitikát (5.3. fejezet),

· gondoskodik a minőségcélok meghatározásáról (5.4.1. fejezet),

· vezetőségi átvizsgálásokat végez (5.6. fejezet),

· gondoskodik az erőforrásokról (6. fejezet).

5.2 Megrendelő-központúság

A főiskola vezetése a képzés tevékenysége során a megrendelőinek az elégedettségét kívánja fokozni. A főiskola alaptevékenységének közvetlen megrendelői a fenntartó, a beiskolázó és a hallgató.

A vezetés a képzés során a közvetlen megrendelői igények_,, az Ftv, az egyéb jogszabályok illetve a MAB által előírt követelmények maradéktalan érvényesítésével és teljesítésével gondoskodik arról, hogy a fenntartó illetve a beiskolázó és a hallgató megelégedettségének fokozása biztosított legyen.

A főiskola sikeres működése attól függ, hogy megérti-e és kielégíti-e a megrendelők és a végső felhasználók mai és jövőbeli igényeit és elvárásait, valamint megérti-e és figyelembe veszi-e ugyanezeket más érdekelt felek tekintetében. A főiskola vezetése törekszik minden fél elvárásainak megfelelni.

5.3 Minőségpolitika

A főiskola vezetése meghatározza, és a rektor jóváhagyja a főiskola Minőségpolitikáját, amely:

· megfelel a főiskola küldetésének és stratégiai céljainak,

· tartalmazza a követelmények teljesítése és a minőségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fejlesztése iránti elkötelezettséget,

· keretet ad a minőségcélok kitűzéséhez és átvizsgálásához,

· közzététele megvalósul, és a minőségpolitikát megértik,

· átvizsgálása megtörténik a folyamatos alkalmasság szempontjából

A főiskola minőségpolitikájának folyamatos figyelemmel kísérése és szükség szerinti módosítása a főiskolai Szenátus feladata illetve hatásköre, a minőségpolitika módosítására a rektor vagy a Főiskolai Minőségügyi Bizottság tesz javaslatot.

5.4 Minőségcélok

5.4.1 Minőségcélok

A főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy a minőségpolitikával összhangban levő, mérhető minőségcélokat a főiskola minden évében minden érintett funkciója és szintje számára kitűzzék.

A főiskola stratégiai célkitűzései és minőségpolitikája, az OM, az EPK elvárásai, a MAB követelményei keretet adnak a minőségcélok meghatározásához. A főiskola vezetése úgy határozza meg a minőségcélokat, hogy azok megvalósulása a főiskola működésének fejlődéséhez vezessenek figyelembe véve a belső felülvizsgálatok és a vezetői átvizsgálás eredményeit is.

A főiskola munkatársai számára követelményként állítja, hogy folyamatosan fejlesszék szakmai, minőségirányítási és jogszabályi ismereteiket.

A főiskola belső intézkedésekkel arra törekszik, hogy a megrendelői előtt megbízható, magas színvonalú és innovatív szervezetként jelenjen meg.

A főiskola vezetése gondoskodik a főiskola minőségcéljainak megismertetéséről (a minőségügyi továbbképzések során illetve a főiskola honlapján való közzététellel). A főiskola minőségcéljainak folyamatos figyelemmel kísérése és szükségszerinti módosítása illetve a tanévekre történő lebontása a főiskolai Szenátus feladata illetve hatásköre, amelynek módosítására, tanévenkénti pontosítására a Főiskolai Minőségügyi Bizottság tesz javaslatot. Az FMB évente meghatározza a szükséges minőségmutatókat, kitűzi a minőségcélokat, és intézkedik az ellenőrzések végrehajtásáról és egyéb minőségfejlesztési feladatokról.

5.4.2 A minőségirányítási rendszer tervezése

A főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy a minőségirányítási rendszer tervezését az előírásoknak megfelelően a minőségcélok elérése érdekében elvégezzék, és a minőségirányítási rendszer működőképességét a rendszer módosítása során is fenntartsák.

A főiskola minőségirányítási rendszerének tervezését az alapvető folyamatok dokumentumai támogatják.

A tervezés főbb területei:

· a képzés tervezését a Tanulmányi Osztály végzi a rektor-helyettes irányításával,

· a tudományos kutatás tervezését a tanszékek végzik a tanszékvezető irányításával, a kutatás vezető jóváhagyásával és a rektor-helyettes felügyelete alatt

· a gazdálkodás tervezését a Rektori Titkárság végzi

· a funkcionális igazgatás tervezését a Rektori Titkárság végzi a rektor irányításával.

A minőségirányítási rendszer tervezése szervesen kapcsolódik a fent felsorolt szolgáltatási folyamatokhoz. A minőségirányítási rendszer tervezését és fejlesztését a belső felülvizsgálatok és a vezetőségi átvizsgálások tapasztalatai illetve a MAB és más felsőoktatási intézményi tapasztalatok valamint a jogszabályi előírások módosítása alapján a minőségügyi vezetője végzi a főiskola Minőségügyi Bizottságának bevonásával.

5.5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció

5.5.1 Felelősségi körök és hatáskörök

A főiskolai Szenátus felhatalmazása alapján a főiskola vezetése kidolgozza a különböző beosztások tevékenységi, felelősségi és hatásköreit, amelyet részletesen az SZMSZ, illetve annak mellékletei tartalmazzák. A főiskola minden alkalmazottja rendelkezik munkaköri leírással.

5.5.2 A vezetőség képviselője

A főiskola minőségirányítási rendszerének működtetéséért az FMB elnöke a felelős, aki egyben a főiskola minőségügyi vezetője, a rektor által felruházva a szükséges jogkörrel, felelősséggel és hatáskörrel.

A főiskola minőségügyi vezetője gondoskodik a minőségirányítási rendszer számára szükséges folyamatok létrehozásáról bevezetéséről és fenntartásáról illetve rendszeresen beszámol a minőségirányítási rendszer működéséről és a fejlesztési szükségletekről.

A főiskola minőségügyi vezetője gondoskodik a megrendelői követelményekkel kapcsolatos tudatosság előmozdításáról.

5.5.3 Belső kommunikáció

A főiskola vezetése gondoskodik olyan belső kommunikációs folyamatok bevezetéséről és olyan kommunikációs csatornákról, amelyek a főiskola minőségirányítási rendszere eredményességének alapját képezik. A belső kommunikációs rendszer főbb részei:

· megbeszélések, szervezeti egységek értekezletei és ezek feljegyzései,

· telefon,

· számítógép-hálózat

· Google naptárrendszer

· főiskolai honlap,

· ETN Elektronikus Tanulmányi Nyilvántartás

· ÓRATARTARTÁS nyilvántartási rendszer,

· hirdetőtáblák.

5.6 Vezetőségi átvizsgálás

5.6.1 Általános útmutatás

A főiskola vezetése, évente legalább egyszer átvizsgálja a minőségirányítási rendszer működését, amelyben elvégzi a rendszer folyamatos alkalmasságának, megfelelőségének és eredményességének értékelését. Az átvizsgálás területeit az FMB az éves munkatervében rögzíti. A vezetőségi átvizsgálás összesített eredményét a főiskolai minőségügyi vezetője készíti el és terjeszti az FMB illetve szükség szerint a rektor és a Szenátus elé. A vezetőségi átvizsgálást a rektor rendeli el.

A vizsgálat alapján a vezetőség értékeli a minőségpolitika alapján meghatározott minőségcélok teljesülését, a minőségirányítási rendszer hatékonyságát és meghatározza, hogy milyen fejlesztésre illetve változtatásra van szükség az eljárásokban vagy a módszerekben.

Az átvizsgálások eredményét tartalmazó feljegyzéseket a főiskola külön dossziéban iktatja és megőrzi.

5.6.2 Az átvizsgálás bemenő adatai

Az átvizsgálás bemenő adatai az alábbi információkat tartalmazzák:

· az auditok (belső és harmadik fél általi) és a MAB értékelésének eredményeit,

· megrendelői visszajelzéseket (megelégedettség, reklamáció),

· a folyamatok működésének és a képzés folyamatának megfelelőségét,

· a helyesbítő és megelőző tevékenységek helyzetét,

· a korábbi vezetőségi átvizsgálásokból következő tevékenységeket,

· azokat a változtatásokat, amelyek befolyásolhatják a minőségirányítási rendszert, valamint

· a fejlesztésre irányuló ajánlásokat,

· a minőségcélok teljesülését, az eredményeket

· az önértékelések megállapításait.

5.6.3 Az átvizsgálás kimenő adatai

A vezetőségi átvizsgálás kimenő adatainak tartalmazniuk kell a döntéseket és intézkedéseket:

· a minőségirányítási rendszer és folyamatai eredményességének fejlesztéséről,

· a képzésnek a megrendelői követelményekkel kapcsolatos fejlesztéséről, valamint

· az erőforrás-szükségletekről.

A vizsgálatot végzők a feljegyzéseket úgy készítik, hogy azok alapján nyomon lehessen követni és könnyen ki lehessen értékelni a vezetőségi átvizsgálás folyamatát, továbbá gondoskodni lehessen eredményességének fenntartásáról.

6 Gazdálkodás az erőforrásokkal

6.1 Gondoskodás az erőforrásokról

A főiskola vezetésének alapvető feladata, hogy meghatározza és biztosítsa a tevékenységekhez szükséges erőforrásokat, amelyek felölelik az emberi erőforrásokat, az infrastruktúrát, a munkakörnyezetet, az információkat, a beszállítókat és a kapcsolatokat, valamint az egyéb anyagi erőforrásokat. Ezek szükségesek a minőségirányítási rendszer folyamatainak fenntartásához és fejlesztéséhez, valamint a megrendelők és az egyéb érdekeltek megelégedettségének fokozásához.

Az erőforrások biztosítása folyamatos tevékenység, melyet a főiskola vezetése a rektor irányításával végez. A pénzügyi év ciklikussága megköveteli az éves tervezést, amikor a naptári év során igénybeveendő erőforrásokról kell dönteni, ugyanakkor az oktatás ciklikussága tanévi tervezést követel meg, amely meghatározza az oktatói állományra vonatkozó terhelést.

A külső körülmények változásaira vonatkozó információt a vezetés folyamatosan gyűjti, mind munkatársai köréből, mind a főiskolán kívül és ezeket összehangolva keresi a főiskola mozgásterének optimumát.

Az erőforrások adott évi igénybevételére készített terveket a Tanulmányi Osztály, a tanszékek és a Rektori Titkárság összesíti, amelyek a főiskolai Szenátus jóváhagyásával kerülnek felterjesztésre a fenntartó elé elfogadásra. A tervekben megfogalmazottak biztosítják a képzés, a kutatási és fejlesztési tevékenység szükséges feltételeit is.

A rektor felelőssége a források megfelelő biztosítása és a gazdálkodás operatív irányítása.[n5]

6.2 Emberi erőforrások

6.2.1 Általános útmutatás

A főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy azok a személyek, akiknek a munkája befolyásolja a szolgáltatás minőségét, legyenek erre felkészítve megfelelő oktatás, képzés, készség és gyakorlat alapján.

A vezetés a minőségirányítási rendszer működtetéséhez szükséges emberi erőforrás igényeket a főiskola minőségpolitikája alapján határozza meg.

A rendelkezésre bocsátott humánerőforrások hatékony felhasználásáért a főiskola rektora a felelős.

6.2.2 Felkészültség, tudatosság és képzés

A főiskola vezetése biztosítja, hogy:

· főiskolai képzés minőségét befolyásoló munkát végző munkatársak számára meg legyenhatározva a szükséges felkészültség,

· a felmerülő szükségletek kielégítésére legyen rendszeres képzés,

· A képzés eredményessége legyen kiértékelve,

· A munkatársak tudatában legyenek tevékenységük szerepével és fontosságával, valamintazzal, hogy miképpen járulnak hozzá a minőségcélok eléréséhez,

· a képzésről,a készségekről és a gyakorlatról megfelelő feljegyzések készüljenek és kerüljenek megőrzésre a szabályozott módon.

A felsorolt követelmények teljesülése a főiskola életében a következő módon történik.

6.2.2.1 Felkészültség

Vezetői beosztás és oktatói munkakör betöltése

A főiskolán vezetői beosztást, oktatói munkakört közalkalmazott személy tölthet be. Közalkalmazott vezető, oktató az lehet, aki megfelel a felsőoktatásról szóló törvény előírásainak.

A főiskola oktatói, kutatói, tanári és szakoktatói beosztások követelményrendszerét az SZMSZ 13. fejezete [n6] határozza meg.

Nem oktatói munkakörök betöltése

A főiskola nem oktatói munkaköreinek betöltésére vonatkozó szabályokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok illetve az SZMSZ rögzíti.

Az alkalmazási követelmények teljesülését a rektor ellenőrzi. A folyamatos alkalmassági követelményrendszernek való megfelelést a munkahelyi vezető évente áttekinti és szükség szerint szakmai továbbképzést, minőségirányítási képzést rendel el, amelynek megtartását az illetékes szervezet dokumentálja.[n7]

6.2.2.2 Tudatosság és képzés

Abból a célból, hogy a főiskola szakemberei a munkájuk magas színvonalú ellátásához szükséges ismeretekkel és a minőségirányítás területén is megfelelő tájékozottsággal rendelkezzenek, a főiskola biztosítja:

· az előírt szakmai képzettség meglétének ellenőrzését a pályázatok kiírásánál illetve a felvételnél,

· a rendszeres képzést és a munkavállalói tudatosság megerősítését,

· a képzések nyilvántartását és hatékonyságának értékelését.

A szakmai és minőségbiztosítási továbbképzést a főiskola vezetése szervezi. A főiskola vezetése támogatja a személyi állomány szakmai és tudományos fejlődését. Ennek legfontosabb formái:

· konferenciákon, tudományos rendezvényeken történő részvétel,

· publikációs tevékenység,

· könyvtár, számítógépes adatbázisok használata,

· szakmai és tudományos képzések,

· ösztöndíj.

· főiskola új munkatársai számára –

· A személyi állomány számára évente legalább egy alkalommal továbbképzést szervez, amelyeken a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos ismereteket mélyítik el, és megismerik a feladataikat a minőségcélok elérésében.

A minőségügy megbízott kötelezettsége a minőségirányítási képzésekkel kapcsolatos feljegyzések készítése és megőrzése. A belső szakmai képzésekkel kapcsolatos feljegyzéseket az adott munkahelyi vezető készítteti el.

A külső szakmai továbbképzésekről kiadott igazolásokat és az új dolgozó munkába állásakor megkapott képzések igazolását a Tanulmányi Titkár kezeli.

A Minőségügyi Megbízott a minőségirányítási képzési igények és szükségletek alapján figyelemmel kíséri a tanszékek továbbképzési tervezetét, és rendszeresen értékeli az abban foglaltak végrehajtását.

A főiskolai Minőségügyi Megbízottja továbbképzésen aktualizálja, és fejleszti minőségirányítási ismereteit.

A személyes karriertervezést döntően a főiskola oktatóinak évenkénti önértékelése, a szakterület fejlődésének követése hallgatói értékelés, valamint a vezetői értékelések együttesen alapozzák meg.

6.3 Infrastruktúra

A főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy olyan infrastruktúrát határoz meg, valósít meg, és tart fenn, amely a képzés megfelelő minőségét biztosítja. Az infrastruktúra egyértelműen tartalmazza

· az épületeket, a munkahelyet és a hozzátartozó feltételeket (oktatóbázisokat),

· az irányításhoz szükséges eszközöket, információ- és kommunikáció technikát,

· az ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat.

Az infrastruktúra állagáért és rendelkezésre állásáért a rektor felelős.

A főiskolai informatikai rendszerének üzemeltetéséről az Rektori Titkárság külső szakember bevonásával [n8] gondoskodik.

6.4 Munkakörnyezet

A főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy olyan munka- és képzési környezetet határoz meg, és valósít meg, amely a képzésre vonatkozó követelmények megfelelőségének eléréséhez szükségesek, és amely kedvezően befolyásolja az alkalmazottak, az oktatók és a hallgatók motiváltságát, megelégedettségét és teljesítményét, hogy ezzel előmozdítsa a főiskola működésének fejlesztését.

A kedvező munkakörnyezet megteremtése elsősorban a következőket öleli fel:

· munkavédelmi, biztonsági rendszabályok érvényesítése,

· ergonómiai alapelvek alkalmazása,

· A főiskola munkatársai munkakörülményeinek folyamatos fejlesztése.

7 A KÉPZÉS

7.1 A képzés lefolytatása

A főiskola vezetése az azonosított képzési folyamatainak [n9] végrehajtására vonatkozó szabályozását – összhangban a minőségirányítási rendszer más folyamatainak követelményével – úgy tervezte meg, hogy

· azok csak olyan tevékenység nyújtását tegyék lehetővé, mellyel kapcsolatban minden követelmény tisztázott, ideértve a külső és a belső követelményeket is (minőségcélok, indítható képzési irányok, szolgáltatásfejlesztés eredményei, egyéb),

· a bennük előírt tevékenységek megvalósítását, és erőforrások megteremtését, hogy azok a kívánt végeredményre vezessenek,[n10]

· a képzés lefolytatásához kialakítja a szükséges dokumentációs rendszert,

· szükséges mértékben biztosítsa a szolgáltatási folyamat során a követelmények teljesítésének figyelemmel kísérését, és a teljesítés igazolását,

· a képzési dokumentációk biztosítsák a reális értékelése,

· a képzés kimeneti adatai és annak formái feleljenek meg a hatályos jogszabályoknak.

7.2 A megrendelőkkel kapcsolatos folyamatok

7.2.1 A képzésre vonatkozó követelmények meghatározása

A főiskola meghatározza:

· a megrendelő által előírt követelmények teljesítésének a módját;

· azokat a követelményeket, amelyeket a megrendelő nem jelölt meg, de amelyek szükségesek az előírt vagy a szándék szerinti alkalmazáshoz;

· a célok eléréséhez szükséges további követelményeket.

A főiskola a hallgatói követelményrendszerben határozza meg:

· a Ftv. keretei között a felvételi eljárás rendjét (Felvételi Szabályzat)

· a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, a hallgatói tanulmányi rendet, (Tanulmányi és Vizsgaszabályzat);

· a hallgatói terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói juttatások elosztását (Szabályzat a hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 2. számú melléklete;

· a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálási rendjét (A Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzata);

· a kollégiumi jelentkezések elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét (A PTF Kollégiumának SZMSZ-a);

· az esélyegyenlőségi eljárás rendjét (A PTF Szabályzata a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításához).

7.2.2 A képzésre vonatkozó követelmények átvizsgálása [n11]

A főiskola tanévenként átvizsgálja a képzésre vonatkozó változókat. Ezt az átvizsgálást a főiskola elvégzi és gondoskodik arról, hogy

· a képzésre vonatkozó elvárások meghatározottak legyenek;

· a főiskola minden szervezeti eleme támogassa a meghatározott követelmények teljesítését;

· az átvizsgálás eredményéről és az ebből következő tevékenységekről készült feljegyzések megőrzésére kerüljenek.

Ha a képzésre vonatkozó követelmények változnak, a főiskola gondoskodik az ezekre vonatkozó dokumentumok módosításáról, és arról, hogy az ezzel foglalkozó szervezeti elemek és személyek tudomást szerezzenek a megváltozott követelményekről.

7.2.3 Kapcsolattartás a megrendelőkkel

A főiskolán a megrendelők igényeinek általános jellegű feltérképezése, aktualizálása a szakfelelős feladata.

A főiskola az ismertségének növelése érdekében marketing tevékenységet folytat. Ennek a megjelenési formája lehet:

· intézményi tájékoztatók (Élő Víz folyóirat, Pünkösd.ma, www.ptf.hu);

· rendezvényeken, konferenciákon és gyülekezeti alkalmakon való megjelenés;

· nyílt napok megrendezése, egyéb rendezvények.

A megrendelőkkel történő kapcsolattartás során nemcsak az igények kutatása történik, hanem a már nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos megrendelői vélemények (elégedettség) megismerése is annak érdekében, hogy a főiskola mérje a megrendelői elégedettség szintjét, és további növelésére intézkedéseket tehessen.

A megrendelőkkel tartott kapcsolat során [n12] a főiskola olyan kommunikáció megvalósítására törekszik:

· melyben minél több a személyes elem,

· melynek során a megrendelőktől kívánt idő- és energiaráfordítás optimális,

· mely alkalmas a látens megrendelői igények feltárására és megfogalmazására,

· melynek alapján a megrendelői elvárások pontosan definiálhatóvá, átláthatóvá és visszaigazolhatóvá válnak.

A főiskola rendkívül fontosnak tartja, hogy a képzési tevékenységét közvetlenül igénybe vevő hallgatókkal megfelelő kapcsolatot alakítson ki. Az alkalmazottai mindig tudatában vannak, hogy a képzés általánosságban milyen viselkedési formákat kíván tőlük. Erre a szempontra különös hangsúlyt helyez a főiskola alkalmazottainak kiválasztásakor, képzésekor, valamint képzésbe bevont óraadók kiválasztásakor.

A főiskolai Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályozza, hogy a hallgatói jogviszony létrejöttét követően a képzési folyamat mely pontjain milyen tájékoztatást kapnak a hallgatók, valamint mely pontokon történik meg véleményük felmérése.

A hallgatói vélemények, visszajelzések összegyűjtése több lépcsőben történik. Ez az aktív hallgatói időszakon túl véleményt, elégedettséget vizsgál, és kér a munkában elhelyezkedett, végzett hallgatóktól és a munkáltatóktól.

A hallgatói vélemények, észrevételek és tapasztalatok feldolgozása, és az azok alapján szükségessé váló intézkedések meghozatala a vezetői értekezleteken történik.

A főiskola fontosnak tartja a beiskolázói elvárások figyelembe vételét, ezért kapcsolatot alakít ki a megrendelőkkel annak érdekében, hogy felmérje az igényeiket és megvizsgálja a végzett hallgatók tudásával és a megszerzett képességeivel való elégedettségét. A kapcsolattartás vezetői fórumokon, személyes találkozókon és a TTT (Tanulmányi Tanácsadó testület) értekezletein történik.

A főiskola tevékenységeinek szabályozása, minőségirányítási rendszerének működtetése során – a kitűzött célok értelmében – azt is a figyelmének középpontjába állítja, hogy megelőzze a reklamációhoz vezető, nem kívánatos helyzetek kialakulását.

Ha ezen erőfeszítések ellenére a megrendelői bármely köréből reklamáció érkezik, azt igyekszik a lehető leggyorsabban, rugalmasan, körültekintően kezelni úgy, hogy ezzel elérje a megrendelői megelégedettségét. A képzések, a megrendelt kutatás-fejlesztések folyamán a tantárgyfelelőshöz, oktatóhoz és közreműködőkhöz bejelentett hallgatói vagy megrendelői reklamációkat a főiskola munkatársai a vonatkozó rektori intézkedés alapján kezelik.

7.3 Beszerzés

7.3.1 A beszerzés folyamata

A főiskola vezetése meghatározta a beszerzett termékeknek, szolgáltatásoknak azt a körét, melyek saját tevékenységének minőségét döntő módon befolyásolják.

7.3.2 Beszerzési információ

A főiskola minden beszerzése előtt részletesen megfogalmazza a beszerzendő termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó követelményeket. A beszerzési információ tartalmazza a jóváhagyási követelményeket a beszerzendő termékekre és a képzettségekre vonatkozó követelményeket a szolgáltatásokra. A beszerzési követelmények és elvárások megfelelőségének ellenőrzéséről az érintett szervezeti egység vezetője gondoskodik.

7.3.3 A beszerzett termék igazolása

Külső oktatók, alvállalkozók és helyszínek igénybevételéről – a tanszékvezető javaslata alapján –, a rektor dönt. Ehhez az adott tantárgya programok szolgáltatják a beszerzési információt, amely meghatározza, hogy milyen személyi és tárgyi feltételek szükségesek az adott képzés megfelelő minőségben történő megvalósításához.

A beszerzett szolgáltatások jellegéből adódóan, azok – felhasználás előtti – igazolására nem kerül sor, megfelelőségüket az átvételi és a folyamatközi ellenőrzés biztosítja. Az átvételi és a folyamatközi ellenőrzés rendjét belső intézkedések szabályozzák.

A beszerzett eszközök megfelelőség igazolását a gyártó cég bocsátja ki, és a felhasználásra történő átadáskor a forgalmazó érvényesíti azt.

A főiskolai infrastruktúra kialakításának és fejlesztésének beruházásainak megfelelőségét a főiskola megfelelően képzett szakembere (vagy felkért szakembere) az átadás-átvétel során igazolja.[n13]

7.4 A képzés szabályozása

A képzés nyújtása a felmerült képzési igény (vagy az erre utaló információk) megjelenésétől a szak alapításán, indításán, a képzés folyamatán keresztül az igény megszűnéséig vagy a gazdaságosság határáig tart.

7.4.1 A képzés szabályozásának alapjai

A főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy a képzést szabályozott feltételek között tervezzék és végezzék. A szabályozott feltételek többek között az alábbiakat tartalmazzák:

· álljon rendelkezésre a képzés jellemzőit leíró tájékoztató,

· szükség szerint álljanak rendelkezésre az oktatási segédletek,

· álljanak rendelkezésre a képzés technikai berendezései,

· legyenek kidolgozva a képzés figyelemmel kísérésére szolgáló módszerek,

· álljanak rendelkezésre a képzés eredményességére vonatkozó mérő- és megfigyelő eszközök,

· a mindenkor hatályos Főiskolai Tanulmányi és Vizsgaszabályzat.

Az képzés az érvényes tantervek alapján, meghatározott tananyagok felhasználásával, az óratervben rögzített időkereten belül valósul meg.

Meghatározásra és megtervezésre kerül minden olyan folyamat, amely közvetlenül befolyásolja a képzés minőségét. A főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy ezeket a folyamatokat szabályozott körülmények között végezzék.

Biztosítják a képzés során használt berendezések, eszközök alkalmasságát, rendszeres karbantartását.

Az oktatási feladatok teljesítését igazoló adatok és információk rögzítésre kerülnek. Így ellenőrizhető és igazolható, hogy a képzési folyamatok az előírások szerint mennek végbe. Meghatározásra kerülnek a képzés minőségét befolyásoló elemek, az ellenőrzés módja, eszközei, felelősei és mindezek dokumentálása.

A folyamatok megfelelőségéről a folyamatért felelős vezető dönt. A főiskola a képzéseit szabályozott feltételek között végzi, a főiskola e tárgykörhöz tartozó szabályozásai alapján.

7.4.2 Azonosítás és nyomonkövethetőség

A főiskola gondoskodik a hallgatók, az oktatók és más főiskolai alkalmazott azonosításáról és nyomon követéséről.

A hallgatók azonosítását személyazonosítással és teljesítményük nyomon követését a főiskola, illetve az oktatók a Törzslapokon, a törzskönyvekben, az Elektronikus Tanulmányi Nyilvántartás (ETN), valamint a Leckekönyvek segítségével oldja meg.

Az oktatók és más főiskolai alkalmazott nyomon követéséről a Rektori Titkárság gondoskodik a személyi gyűjtők vezetésével, ezen kívül minden tárgy évben az oktatóknak személyes önértékelés kell készítenie, valamint az előjárójának is értékelni kell az oktató munkáját.

A tantárgyak, tananyagok azonosítása a mintatanterv és a tantárgyi programok alapján történik, nyomon követését a szakfelelős, a szakirány felelős és az adott tantárgy oktatója végzi.

7.4.3 A hallgatói tudás felmérése

A vizsgák – ideértve a záróvizsgát és a diplomamunka (szakdolgozat) védéseket is –nyilvánosak. A nyilvánosság indokolt esetben korlátozható, vagy kizárható, amelyről a tanszék vezetője dönt.

A vizsgáról és annak eredményéről jegyzőkönyv készül. A vizsgáztató az értékelést bevezeti az ETN rendszer adattárába és a leckekönyvbe.

A főiskola vezetése rendszeresen felülvizsgálja a tudásértékelés rendszerét és gondoskodik a folyamatos fejlesztéséről.

A vizsgáztatási eljárás részletes szabályait a Főiskolai Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

8 Mérés, elemzés és fejlesztés

8.1 Általános útmutatás

A főiskola vezetése megtervezi és bevezeti a minőségirányítási rendszer azon mérési, elemzési és fejlesztési folyamatait, amelyek ahhoz szükségesek, hogy

· mutassa be a képzési és kapcsolódó folyamatainak megfelelését,

· mérje fel a minőségirányítási rendszer megfelelőségét, valamint

· folyamatosan fejleszteni tudja a minőségirányítási rendszer eredményességét.

A főiskola a képzés, mint főfolyamat nyújtásának során a feladatok ellátásának megfelelőségéről többszintű, egymásra épülő mérések rendszerével bizonyosodik meg.

Ez a mérési rendszer igazodik a következő alapelvekhez:

· a képzés dominánsan speciális jellegéhez (eredményességéről értékelése végezni csak a képzési folyamat különböző szakaszaiban végzett mérések együttes elemzése alapján lehet),

· a végrehajtás és a végrehajtás megítélése is sok szubjektív elemmel terhelt, ezért szükséges a képzés folyamatának és eredményességének más irányú értékelése is (hallgatói elégedettség, munkatársi értékelések, külső értékelések). Ezekkel a kérdésekkel a főiskola Minőségügyi Megbízottja foglalkozik.

A főiskolai mérési, elemzési és beavatkozási tevékenységeket három szinten értelmezzük:

· egyéni végrehajtási szint (oktatói önértékelés),

· oktatási szervezeti egység szint (tanszéki értékelés),

· főiskolai szint (intézményi értékelés).

A főiskolai működés jogszabályi kereteihez szükséges méréseinek lefolytatása a MAB által kiadott útmutatók figyelembe vételével készül el (a mérési rendszer segítségével megvalósítható az akkreditációs követelmények teljesítésével járó önértékelés).

A mérések, figyelemmel kísérések eredményének elemzése, és a szükséges beavatkozások megtétele különböző szinteken és több periódusban történik, az irányítási rendszer, illetve a képzés más-más elemére koncentrálva:

· a képzési folyamatok terv szerinti, mindennapos működéséhez kötődő beavatkozások,

· reagálás alkalomszerű hallgatói, munkatársi jelzésekre, visszajelzésekre,

· a rendszerszerű működés ellenőrzése, belső felülvizsgálatok (auditok) nyomán feltárt eltérésekre történő beavatkozások,

· külső értékelések (TTT, ellenőrzések, akkreditációs észrevételek) eredményeképpen végrehajtásra kerülő beavatkozások, intézkedések, (javaslatok, utasítások),

· az előző pontokban felsorolt lépések főiskolai szintű minőségirányítás szempontú elemzése és – szükség esetén – döntéshozatal,

· rendszeres hallgatói és munkatársi felmérések elemzése,

· a minőségmutatók értékeinek éves elemzése,

· főiskolai szintű vezetőségi átvizsgálások és stratégiai szintű döntések.

A felsorolt teendők elején a beavatkozások döntően helyesbítések, tovább haladva előtérbe kerülnek a különböző szintű helyesbítő, megelőző, illetve fejlesztő jellegű intézkedések.

A mérési rendszer főbb elemei:

· a megrendelők elégedettségmérése:

a fenntartóé,

a gyülekezeteké

– az egyéné (hallgatóé) a képzés ideje alatt, távozáskor, beválás során;

· az érdekeltek elégedettségmérése:

– a munkatársaké/oktatóké;

· a működés jogszabályi keretei:

– Ftv. és kapcsolódó jogszabályok,

– MAB Akkreditációs Útmutató.

8.2 Mérés és figyelemmel kísérés

8.2.1 A megrendelő megelégedettsége

A főiskola fő profilja a különböző képzések lefolytatása, ami lényegében humán szolgáltatás nyújtása a megrendelők felé. A főiskola eredményességének, jó munkavégzésének legfőbb kontrolja az, amikor a megrendelők megelégedettek.

A főiskola megrendelői köre több rétű. A hallgatónak, a fenntartónak, a megrendelőnek és más alkalmazó szervezetnek illetve az érintett minisztériumnak eltérőek az érdekeik.

A főiskola vezetése fontosnak tartja annak a vizsgálatát, hogy a megrendelői elvárásoknak és a jogszabályi követelményeknek való megfelelésről miként vélekednek a megrendelői.

A főiskola a legfontosabb érdekelt felei (hallgatók, alkalmazottak) véleményére nemcsak közvetett információk alapján kíván következtetni (reklamációk, spontán észrevételek), hanem közvetlen, előre megtervezett egymásra épülő megnyilatkozást tesz lehetővé számukra.

A főiskola a hallgatók és az alkalmazottak esetében elégedettség mérésére eszközként alapvetően elektronikus és fizikai formájú kérdőívet használ. Ezzel megkönnyíti az eredmények számszerűsíthetőségét, és összehasonlíthatóságát és így a főiskola kiküszöböli az interjúkészítő szubjektumát.

A hallgatók a képzés minden félévében lehetőséget kapnak a megelégedettségük (véleményük) kinyilvánítására. Annak érdekében, hogy a hallgatók az oktatókról, a tantárgyakról, az oktatási és támogató folyamatokról megfelelő módon jelezhessék véleményüket a Hallgatói Önkormányzat aktívan részt vesz a kérdőívek kidolgozásában és támogatja a mérések magasabb arányú végrehajtását (segít az érdeklődés felkeltésében).

A főiskola minőségképességének kulcseleme az alkalmazottak teljesítőképességének, elkötelezettségének magas szinten tartása, így a belső humánerőforrás kezelése kiemelt feladat.

A főiskolai Minőségügyi Megbízott a végzettek alkalmazóinak (munkáltatók, beiskolázók) megelégedettség vizsgálatával is a képzés hatékonyságát, hatásosságát ellenőrzi.

Az elégedettségmérések rendszerét, a főiskola módszerét és eljárását Az oktatói tevékenység hallgatói véleményezésének rendje (OTHV) tartalmazza.

Az OTHV rendelkezik az alkalmazott kérdőívek felülvizsgálatáról is, hogy azok mindig képesek legyenek a lényeges és tényleges igények teljesítésére rákérdezni, ezen kívül mindig kielégítsék a jó kitölthetőség és a jó értékelhetőség követelményét. Szükség esetén speciális (frekventált) területre is készül felmérő ív.

A külső ellenőrzések, auditok, akkreditációs eljárások, MAB felé benyújtott önértékelések eredménye utal a felügyeleti, akkreditáló, tanúsító szervezetek véleményére. Ők képviselik az érdekelt felek egy speciális, ám nagy jelentőségű csoportját.

Ezeken kívül a főiskola valamennyi partnerének lehetősége van véleményét, észrevételeit közvetlenül (szóban, írásban) eljuttatni a főiskola munkatársaihoz, akik eljuttatják a témának megfelelő vezetői fórumra. A vezetői fórum feladata, hogy szükség esetén reflektáljon azokra. Ezt rektori intézkedés szabályozza.

8.2.2 Belső audit

A főiskola tervezett időszakonként belső auditokat végez annak a megállapítására, hogy a minőségirányítási rendszer megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, a szabvány követelményeinek, továbbá a főiskola által kitűzött követelményeknek, valamint bevezetése és működtetése eredményes-e.

A főiskola vezetése belső audit programot hajt végre abból a célból, hogy a minőségirányítási rendszer céloknak megfelelő működését ellenőrizze. A főiskola vezetése az auditokat a rendszer fejlesztésének szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek tartja, ezért megtervezésükre és végrehajtásukra nagy gondot fordít.

Az auditok soron kívüli elrendelése a Minőségügyi Megbízott hatáskörébe tartozik.

Az auditokat megfelelően képzett személyek hajtják végre, akik nem felelősek az auditált területért és függetlenek a auditált terület vezetésétől. A belső auditot végrehajtó személyeket a TTT javaslata alapján a rektor bízza meg.

Az auditok során a vizsgálatot végző személy értékeli:

· az auditált folyamatra vonatkozó dokumentumokat és feljegyzéseket,

· a szolgáltatási munkavégzés gyakorlatát és a kapcsolódó tevékenységeket.

Az auditokat az éves ellenőrzési illetve auditterv alapján a Főiskolai Minőségügyi Bizottság szervezi.

A Minőségügyi Megbízott felelős a belső auditot végrehajtó személyek/belső auditorok/ felkészítéséért.

Az audit tapasztalatairól feljegyzések készülnek az eljárásban szabályozott módon.

Az egyes auditált folyamatokat felelős vezetők áttekintik, meghatározzák, és jóváhagyják azokat a helyesbítő tevékenységeket, amelyek az audit során feltárt hiányosságok kijavításához szükségesek.

Azon folyamatoknál, ahol a belső audit hiányosságot tárt fel, újabb auditot kell tartani abból a célból, hogy megállapítsák a helyesbítő tevékenység és annak dokumentálása végrehajtását.

A belső audit jelentéseket az Főiskolai Minőségügyi Bizottság értékeli és felhasználja a minőségirányítási rendszer működési hatékonyságának elemzésére. A főiskola vezetése a minőség fejlesztése érdekében a jelentések alapján új minőségi célokat jelöl ki, és meghatározza a célok elérésének módját és felelősét.

8.2.3 A folyamatok mérése és figyelemmel kísérése

A minőségirányítási rendszer folyamatait a főiskola tervezett módon hajtja végre. Megvalósításuk során a főiskola figyelemmel kíséri a folyamatok előrehaladását abból a célból, hogy az esetleges nem megfelelőségeket időben érzékelje, és a szükséges helyesbítő, vagy megelőző tevékenységet elvégezze.

A nem képzési folyamatok figyelemmel kísérésének két fő periódusa van: az egyik a napi működéshez, a másik a naptári év tevékenységeinek értékeléséhez kapcsolódik.

A napi működés figyelemmel kíséréséhez a résztvevő vezető és beosztott alkalmazottak észrevételei tartoznak, melyek a felelőségi szintek betartása mellett jutnak el meghatározott döntési fórumokra.

8.2.4 Az érdekelt felek megelégedettségének mérése és figyelemmel kísérése

A képzési folyamat napi menetének figyelemmel kísérése a képzést (oktatást, nevelést) végző oktatók feladata.

A képzés eredményességét a vevői megelégedettség különböző formáinak begyűjtése után méri a főiskola.

A képzési folyamat éves értékelése a MAB Akkreditációs Útmutatója alapján elkészített önértékeléssel és hallgatói elégedettségméréssel történik.

A képzési folyamat hosszabb távú eredményességét a végzett hallgatói és a munkáltatói megelégedettségi vizsgálatok valamint a MAB akkreditációs vizsgálata méri.

8.3 A nemmegfelelőségek kezelése

A főiskola illetékes vezetői és oktatói gondoskodnak a nemmegfelelőségek azonosításáról és visszatartásáról, hogy megakadályozzák azt, hogy a nemmegfelelőség a képzési folyamatban további hatást gyakoroljon, illtetve részt vegyen.

A főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy a nemmegfelelőségek kezelésére és a nemmegfelelőségekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó felelőségeket és hatásköröket dokumentált eljárásokban szabályozzák.

Nemmegfelelő képzés a főiskolán akkor keletkezik, ha szerződésben foglalt, jogszabályi vagy belső szabályozásban szereplő követelmény nem teljesül a képzés bármely szakaszában, illetve a képzési folyamat bármelyik eleme sérül. Erre fényt deríthet a folyamatközi ellenőrzés valamely szintje, a képzés következő fázisát végző munkatárs, a hallgatói kérdőív, vagy közvetlen jelzés (reklamáció), a belső audit, illetve külső audit. A felderített nemmegfelelőségeket a szak- vagy szakirány felelős illetve az érintett oktató nyilvántartja és intézkedik azok megszüntetéséről. A tett intézkedésről az érintettek tájékoztatják a Minőségügyi Bizottságot és az illetékes szervezeti egység vezetőjét.

A nemmegfelelőségek kezelését a Főiskola vezetése kiemelten kezeli és az intézmény szabályzatainak megfelelően végzi.

8.4 Az adatok elemzése

A főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy a minőségirányítási rendszer megfelelőségének és eredményességének bizonyítására, és a minőségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fejlesztésére adatokat gyűjtsenek, és elemezzenek.

A főiskola vezetése gondoskodik arról, hogy az adatok elemzése információkat szolgáltasson az érdekelt felek megelégedettségéről, az előírt követelmények teljesítéséről és a képzési folyamatok jellemzőiről és trendjeiről.

A főiskola vezetése a minőségirányítási rendszer működésének szempontjából fontosnak tartja azt, hogy a vezetői döntések megfelelő adatokkal legyenek alátámasztva.

Főiskolai szinten a különböző forrásból származó információkat a Minőségügyi Megbízott gyűjti és elemzi. Az adatok elemzése után a döntéselőkészítés érdekében a Minőségügyi megbízott részletesen tájékoztatja az FMB elnökét. A megfelelően feldolgozott adatok segítik a főiskola vezetését abban, hogy helyes sorrendet határozzon meg a beavatkozásra, helyesbítésre illetve az erőforrásokkal való optimális gazdálkodásra.

A Minőségügy megbízott feladatának részét képezi a gyűjtendő adatok körének és feldolgozási módszereinek meghatározása. Ennek megfelelően az alábbi területeken végez a főiskola rendszeres adatelemzéseket:

· a megrendelők megelégedettsége,

· a képzési folyamatról gyűjtött adatok (folyamat közben és végén),

· minőségcélok megvalósulása,

· a szállítók minősítése, kiemelten a külső óraadók/oktatók teljesítménye,

· az oktatást segítő infrastruktúra fejlesztéséről szóló adatok,

· a képzés hatékonysága,

· a minőségirányítási rendszer működése.

8.5 Fejlesztés

8.5.1 Folyamatos fejlesztés

A főiskola folyamatosan fejleszti a kialakított minőségirányítási rendszer eredményességét a minőségpolitika, a minőségcélok, az auditok eredményei, az adatok elemzése, a helyesbítő és megelőző tevékenységek valamint a vezetőségi átvizsgálás útján.

A képzési folyamatról a hallgatók tanulmányaik során közvetett és közvetlen módon információkat adnak, amelyekkel az oktatók növelni tudják a képzés hatékonyságát. A végzett hallgatói és munkáltatói megelégedettségi vizsgálatok eredményei a képzés egészére és eredményességére adnak információt, ezzel lehetőséget teremtenek a folyamatos fejlesztésre. Az alkalmazottak megelégedettségi vizsgálatai a képzési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó folyamatok fejlesztéséhez nyújtanak segítséget.

A fenntartó elvárásainak és a megelégedettségi vizsgálatok eredményeinek elemzése alapján történik a tantervek, tananyagok és az oktatásmódszertan fejlesztése.

A minőségirányítási rendszer többi elemének folyamatos fejlesztését a minőségpolitika szellemében, a minőségcélok kitűzésével, az auditok eredményeinek, az adatok elemzésének, a helyesbítő és megelőző tevékenységeknek, valamint a vezetőségi átvizsgálásnak az alapján a főiskolai minőségirányítási rendszer szereplői (szervei) végzik, és az adott szintű vezetők (a főiskola egészét illetően a Szenátus illetve a rektor) döntésein, utasításain keresztül érvényesítik.

8.5.2 Helyesbítő tevékenység

A főiskola vezetése gondoskodik az észlelt nemmegfelelőségek okainak kiküszöböléséről azért, hogy megelőzze azok megismétlődését.

A helyesbítő tevékenységek célja a főiskolán a hiba okok leggyorsabb feltárása, elhárítása és a hibák ismétlődésének megakadályozása.

A helyesbítő tevékenységet a főiskola szabályzatainak megfelelően a Vezetőség határozza meg.

8.5.3 Megelőző tevékenység

A főiskola megelőző tevékenységet folytat azzal a céllal, hogy kiküszöbölje a lehetséges nemmegfelelőség okait, hogy megelőzte azok bekövetkezését.

Nagyon lényeges a főiskola alkalmazottainak a bevonása a megelőző tevékenységek kidolgozásába illetve motiválása a javító (újító) javaslatok megtételére.

Főiskolai szinten a megelőző tevékenységek hatékony végrehajtásáért a főiskola minôségügyi vezetője (a FMB elnöke) és a főiskola Minőségügyi Megbízottja a felelős.

A megelőző tevékenységet a főiskola szabályzatainak megfelelően a Vezetőség határozza meg.

9 FÜGGELÉKEK

1. számú: Folyamatok kapcsolódása

2. számú: Szervezeti felépítés

3. számú: Képzési folyamat

MELLÉKLETEK

1. számú: Külső dokumentumok

2. számú: Belső dokumentumok

3. számú: Feljegyzések

4. számú: Eljárások