Országjárók Pakson

Csaba Ungvári, 2011. máj. 5. 8:04   [ 2011. máj. 5. 8:07 frissítve ]

2011. április 17-én a Pünkösdi Teológiai Főiskola egyik országjáró szolgálócsapata volt Gyülekezetünk vendége. A tanárokból és hallgatókból vegyesen felállított csapat előbb bemutatta számunkra a Főiskola tevékenységét, majd rövid előadásokat tartott, melyek révén bepillantást nyerhettünk a PTF meghirdetett tárgyaiba és oktatási stílusába. A virágvasárnapi Igehirdetést dr. Komesz Mátyás, a csapat vezetője tartotta.


A bennfentesek által Matyi bácsiként tisztelt professzor úr a PTF tanára, a teológiai tudományok doktora, a Műegyetem aranydiplomás mérnöke, és büszke "kőbányai gyerek". Egyházunk főiskoláján ószövetségi írásmagyarázatot és hébert tanít. Ötödmagával érkezett Paksra. Magával hozta kollegináját, Nagy-Ajtai Ágnest, aki tanársegéd a Főiskolán, és egyháztörténelmet tanít. Három hallgató is érkezett hozzánk: Bohoczki Judit lelkipásztori gyakorlatát végzi, Mazsu Gyöngyi harmadéves pasztorál-pszichológus hallgató, Dishey Ogunde pedig másodéves média szakos hallgató.

A csapat bemutatásában számos dolgot megtudhatott a több, mint ötven jelenlévő érdeklődő. A Pünkösdi Teológiai Főiskola akkreditált, azaz államilag elismert oktatást végez, kreditrendszerben. A hallgatók a sikeres záróvizsga után BA diplomát kapnak teológusi végzettséggel. Az iskola öt képzési irányt működtet (a teológusi képzés részeként, választhatóan), ezek a dicsőítésvezető lelkész képzési irány, a pasztorál-pszichológia képzési irány, a hitoktató képzési irány, a lelkész képzési irány és a média képzési irány. Felsőoktatásban már diplomát/oklevelet szerzett hallgatók számára további másoddiplomás, szakirányú képzéseket kínálnak.

Gyöngyi vezetésével egy dogmatika órán vehettünk részt, ahol hitelveink alapjaival (esetünkben a Szentírás fogalmával, jelentőségével) ismerkedik meg az érdeklődő. (Az előadás alább meghallgatható, 1:52-nél kezdődően.) Judit újszövetségi írásmagyarázat órára invitált bennünket, mely során a szőlőtő példázatát boncolgattuk. (7:45-től hallható) Ágnes a 18-19. század fordulójára repített bennünket, így ismerkedtünk meg William Carey-vel, a külmisszió atyjával. (13:42-től) Ezután Dishey kreatív bizonyságtételét élvezhettük, melynek legnagyobb tanulsága, hogy az ember bizony öregszik. (Kósza "ámen"-ek hallatszottak a terem félhomályosabb zugaiból.)

Mindezt Komesz Mátyás virágvasárnapi vonatkozású előadása követte. Az Igehirdetésben azt a feszültséget vizsgáltuk meg, amely abban a két, látszólag ellentmondó kijelentésben áll, hogy Jézus Krisztus a szívünkben él, mégis várjuk őt, hogy másodszor is eljöjjön a Földre. A bonyolultnak tűnő cím, és a mögötte sejtett hosszas fejtegetés azonban egyszerűen megérthető és a hétköznapok során megélhető, világos igazságokká változtak a bő félórás előadás során. Nem csoda, hogy a teológusi végzettség mögé, a tényszerű tudáson túl életviteli és hitéleti értékeket is remél a laikus: vélhetően nem ismernék magamra, ha néhány évig ilyen előadásokat hallgathatnék a hét öt napján. Ráadásul az így beálló változással mindenki jól járna...

Az előadások végeztével, ahogyan az egy jó (de legalábbis általunk jónak tartott) oktatási modellhez illik, következett a számonkérés. Némi bemelegítés után mindenkinek alkalma nyílt bizonyítani újonnan megszerzett tudását valamint vállízületi funkcionalitásának legalább rész szerinti épségét. Akik a hosszas, feleletválasztós teszt végére (szó szerinti és figuratív értelemben egyaránt) talpon maradtak, könyvjutalomban részesültek. Nekik ajánlom, hogy hamar olvassák végig a kapott könyvet, hátha valamelyik oldalon egy elrejtett, tandíjkedvezményt biztosító, félig kitöltött jelentkezési lapot találnak!

Valószínűleg nem lett volna teljes a nap a híres beugró kimaradásával. Nem maradt el a legendás pillanat, amikor a Gyülekezet már végzett hallgatói rendre felpolírozták a már nem használt fogaskerekeket. Miután néhányszor meghallgathattuk, házi feladatként máris adott volt a memoriter. A már említett (természetesen fiktív!) jelentkezési lap birtokában, és a beugró ismeretében bárki jó eséllyel nyerhet bebocsátást a Főiskola tanulmányi osztályára, beiratkozás céljából.

Az Istentisztelet végén közös ebédre hívtuk egymást. Közvetlen beszélgetésekben és kisebb asztaltársaságokban adódott lehetőségünk feltenni kérdéseinket a szolgálócsapat résztvevőinek, illetve megismerkedni egymással. A jóízű társalgás idővel jókedvű anekdotázásba hajlott – egészen három óráig voltunk együtt, és az idő szinte észrevétlen száguldott.

Számos helyi és környéki gyülekezet képviselői is megtiszteltek bennünket azzal, hogy meghívásunkat elfogadva velünk töltötték a délelőttöt és együtt költhettük el az ebédet. Nagy örömünkre szolgált, hogy ilyen színes társaság házigazdái lehettünk; a kötetlen beszélgetések, a fesztelen hangulat pedig még tovább fokozta lelkesedésünket.

Kedves PTF, köszönjük az élményt, és Isten áldjon meg benneteket!
Comments